Ausztrália dél-keleti részén a Snowy hegységben több kenguru él, mint ember egész Ausztráliában. Számszerint több, mint 50 millió.
A kenguruembriók mindössze 30 napig fejlõdnek anyjuk méhében. Utána világrajönnek, és akkorák, mint egy babszem. Csupasz, szemük csukva van. Anyjuk erszénye felé 20 cm-t kell megtenniük, ami ekkora testméretnél elég nagy távolság. Egy perc után már félúton járnak, vakon közlekedve. Csak mellsõ végtagjaikat használják. 2-3 perc alatt érnek végül fel. Anyjuk emlõi az erszényben vannak. Ott 7 hónapot töltenek a kicsik. Ekkor kidugják fejüket, szemüket ekkor éri a fény, ez elõször nehezen viselhetõ el számukra. Csipegetik a füvet kihajolva, de fõ táplálékuk a tej. 9 hónaposan jönnek ki elõször az erszénybõl. Elõször esetlennek tûnnek, de nemsokára már egész ügyesek. Aztán nemsokára már ugrálnak is. De nem merészkednek messze anyjuktól.

Mindkét lábukon két újj van, az ugrálás közben ezekre nehezedik a súlyuk. Az inaikban rejlik a titkuk, nem is annyira izmaikban. Farka segítségével ez az állat teljesen egyensúlyban van. Akár az 50 km/órás sebességet is elérik. Az ugrálás a vérükben van, aztán egyre messzebbre merészkednek anyjuktól. És idõvel elkezdik a boxolás gyakorlását. Néhány hónapjuk ezzel telik ilyenkor. Farkukkal megtámaszkodnak, hátsólábaikkal rugdossák egymást, mellsõ lábaikkal meg egymás arcát karmolják, ha harcról van szó.
Aztán 11 hónapos körüli korukban, mivel kinövik anyjuk erszényét, lassan elhagyják azt. Anyjuk ellökdösi õket, ha be akarnának mászni megint. De követhetik szülejüket és az még meg is szoptatja õket. 18 hónapos korukra lesznek teljesen önnállóak. Mivel anyatej már nincs, így éjszakánként füvet legelésznek. Valójában éjszakai állatok.
A hímek kettõ és négy éves koruk között ivarérettek. De még nem olyan erõsek, hogy megmérkõzzenek az idõsebb hímekkel.
A nõstények pedig 3 évesen már anyák lesznek. Energiáik nagy részét kicsinyeik táplálására fordítják, így elég kis termetûek. Akár 3 eltérû korú kicsit is nevelnek. A hímeknél meg a minél nagyobb termet az ideális a harcok miatt.
Egy kengurucsapat akár több, mint 100 egyedbõl is állhat. Többségében nõstények vannak és egy nagy idõsebb hím, melynek joga van a nõstényekkel párosodni. 1-2 évig lehet egy hím vezére a csapatának.
A dingót Ázsiából hozták be, és ezek az állatok lettek a kenguruk vadászai. Így ezek az állatok jelentik a fõ veszélyt a kenguruk számára.

És itt még két állatról szólnék egy pár szót.
Az emu Ausztrália nagytestû futómadara. Csak a strucc múlja felül õket, tehát a madárvilág nagyjairól van szó. Repülni nem tudnak, de gyorsan futnak.
A kacsacsõrû emlõs a legfélénkebb állat Ausztráliában. A víz alatt bámulatosan mozog a kacsáéhoz hasonló csõrével, áramvonalas testével és hódra emlékeztetõ farkával. Csukott szemmel úszik, így nem lát semmit. A csõrére és a körülötte lévõ elektromechanikus receptorokra hagyatkozik. Csõrével folymatosan tapogatózik, így érzékelve a rákok által kibocsátott rezgéseket. Tojásokat raknak, így ez az egyik olyan különleges állatfaj, mely egyedei tojásokkal szaporodnak.

Forrás: National Geographic - Egy hét Ausztráliában